Hirtelen elkapta egy rosszullét, szédült, és pánikjában csak kapkodta a levegőt, szemei csak meredtek előre és azt sem tudta, mit csinál. Utolsó erejével félrehúzta a kormányt, fékezett, majd fejét tenyereibe temette. Lassabban kezdett lélegezni. Kicsit ráfeküdt a kormányra is. Visszatért a lélekjelenléte. Tisztult a tudata. Ráeszmélt, hogy fogalma sincs, miért ment ezen az úton,de tagadni nem tudta a késztetést. A tér körülötte végre mozdulatlan lett és hálát rebegett magában, hogy túlélte. A felesége mindig is emlékeztette, hogy vezessen óvatosan, most valahogy kedvesebbnek tűnt rágondolni, nagyot sóhajtott és felnézett. Az erdő melletti útról letérve pont egy fa előtt állt meg halálfélelmében. Sötét volt, pont mint egy rendes decemberi napon délután fél ötkor. A tisztességes Kovács József túlórát vállalt, hogy rendesen elláthassa rendőri teendőit és hogy hasznosabbnak érezze magát. "El fogok menni kivizsgáltatni magam"-fogadta meg és próbált rájönni, merre is kéne továbbhaladnia.
Ekkor meglátott egy lányt tőle nem messze egy fatörzs mögül nézte őt. Lehetett 16-17 éves és eléggé furcsán nézett rá, legalábbis furcsán érezte magát a férfi attól, hogy ránéz.
Mikor kettőt pislogott, a lány eltűnt.
"-Na, negyvenöt évesen fogok megbolondulni?!"- fejtegette magában körbenézve. Sosem hitt a természetfeletti én, főleg nem abban, hogy valaki köddé fog válni. Amikor visszanézett az előbbi fára, a lány megint mögötte állt, majd ütemesen elkezdte a fa törzsének vágni a fejét. Rendőrünk pislogni sem mert, de mégis szem elől tévesztette tekintete célpontját.
Úgy döntött,kiszáll és körbenéz. "-Talán mentálisan sérült az a kislány."-gondolta és magához vette a szolgálati fegyverét.
Körbenézett, miután kiszállt a kocsijából,de a saját léptein kívül semmit sem hallott.
Ekkor kiabálást hallott az erdőből, egy kissé messzebbről és futni kezdett arrafelé.
Hamarason rátalált, anyaszült meztelen ordibált és pontosan József szemébe nézett, zokogott és vergődött az avarban.
-Semmi baj, hölgyem! - levette a kabátját és beletekerte a lányt, majd a karjaiba vette és úgy vitte a kocsihoz.
Amikor lefektette a lányt a hátsó ülésen, megnyugodott kicsit. Biztosan jó kezekben lesz és megoldódik a problémája. Már nem zokogott a lány.
Mikor József elhelyezkedett a vezetőülésnél, és a visszapillantóba nézett, a hátsó ülésen egy szőke hajú lány ült, aki krémszínű bőrkabátján a rendőr kabátját is viselte.
A férfi megesküdött volna, hogy ezelőtt meztelen volt, most pedig úgy tűnik, normálisan fel van öltözve.
-Beviszem az őrsre,kisasszony!-mondta, és hangja kissé rekedt volt, hát megköszörülte a torkát.- Minden rendben lesz!
- Ha jobban szeretsz.-mondta halkan a lány.Jobban akarok szeretni!
-Fogyasztott valamit a kisasszony? -kérdezte szemöldökét táncolva a férfi.
-Nem eleget. Nem szerettem eleget.
Józsefnek úgy tűnt, nagyon hamar megérkeztek az őrsre.
A lány egyedül kiszállt a kocsiból, követte a rendőrt.
József beterelte az irodájába a látszólag normális lányt, majd bezárta az ajtót.
Megdörzsölte a bajuszát, majd leült ő is az asztalnál.
-Neve?
-Lina Koch.
-Kora?
-17.
-Mit keresett az erdőben egyedül?-kezdte a vallatást.
-Levegőztem.-jött a kurta válasz.
-Miért verte a fába a fejét?
-Különben csak intett volna, hogy vigyázzák magamra. Nina is ezt érezte. Legszívesebben beleverte volna a fejét valamibe.
József eközben szinte hipnotikusan érezte magát. Furcsa hatás alá kerülhetett,ezt gondolta magában.
-Ki az a Nina? -megijedt, hogy még valaki fetreng meztelenül a hideg erdőben.
-A maga irodája jobban van takarítva, mint a többi-szippantott bele a levegőbe csukott szemmel, és élvezte, mint egy drogos, úgy élvezte az illatot, mint valami függő. Arca kisimult volt és békés. Egyáltalán nem volt ideges.
"-Drogtesztre kell küldeni."
-A takarítónő kedveli magát.
-Maga túl sokat flörtöl-mondta Lina és mélyen József szemébe nézett.
Ekkor folyni kezdett róla a víz. Nem izzadt. Folyt róla a csapvíz. -Nina fürdik. -nevetett.
-Nina szeret engem. -mondta komolyan.
Levágta magát a székről a földre és ismét meztelenül vonaglott. De furcsán, tényleg, mint egy kábítószeres.
Nyugtalanító volt ez Józsefnek. Az volt az érzése, hogy máshol van. Őszintén azt érezte, hogy most fog megőrülni.
-Nina szeret engem! -mondta, felállt, majd olyan volt, mintha csak energia lenne. -Én is szeretem őt. Ahogy sétált, beleépült egy magát takaró női alakba.
-Nina! - mondta szinte tudatlanul a rendőr. A lánya volt az, Nina, aki lefürdött azután, hogy felébredt, érezve apja balesetét, majd megnyugodott.
Hatalmas és erős energia lett kettejükből, ragyogott és lenyűgözte szemlélőként.
-Nina meg akart halni.-mondta Lina, majd visszaült a kabátjában a helyére. A rendőrét le is vetette. -De szerencsére nem volt gyógyszer otthon.
-A feleségét is jobban kedveli valaki, mint szeretné.-Közölte a lány. Jobban kell szeretnie.
-Nina ! -mondta az asztalon álló bekeretezett képet nézve.
-Minden rendben lesz! Csak szeressen jobban. Én szeretem Ninát.
Azzal kiment a szobából.
József csak bámult maga elé. Majd rákeresett Lina Koch nevére. Fél éve halt meg Az erdőben, többet nem tudott meg. Aztán vele szemben, ahol Lina ült az egyik Post-itre 4 név volt írva. József rögtön tudta, hogy a gyilkosok. Akik az erdőben kergették, majd halálra késelték, ő csak levegőzött azon a júniusi estén. Sétált egy kicsit az út szélén. Az erdő végén lakott. A férfiaknál végzett házkutatásnál az egyik lakásban megtalálta József Lina nyakláncát.
Miután átfésülték az erdőt, azon a helyen , ahol József megtalálta Linát, december délután,oda volt elásva a holtteste. Méltón eltemették és a családja nagyon hálás volt, Ninában látták a lányukat megnyugodni.
Amikor Nina elkeseredett, hogy a szülei veszekednek,fêltékenykednek, az apja eltávolodik, azt mondta:"engem senki sem szeret."Ezt hallotta meg Lina, és vigasztalta Ninát. Ahogy Nina sétált , lenyugodott és azt érezte, nincs egyedül. Sorstársának érezte Linát, aki szintén egyedül érezte magát a sötét erdőben és jó barátok lettek.
A gyilkosok rács mögött, József előléptetve, nincs túlóra és virágot vett a feleségének,sokat beszélget a lányával és semmiért sem adná a házasságát.
A temetőben meglátogatják Lina sírját közösen az elhunyt családjával és valahol eltölti őket a nyugalom. Lina ugyanis nagyon könnyen lenyugodott és ezt eltanulta Nina is, kiegyensúlyozottabb lett.
József hálás az életért, a lehetőségekért.
Lina sírfelirata a következő lett: "Szeress jobban!"
Love better
2019-11-17
Hozzászólások (0)